Mihelyt sikerül elhatároznod, hogy milyen szándék/szándékok akarnak vezérelni téged egy szekta létrehozásában akkor a következő lépésként ki kell találnod egy Istent! Vagy akár több istent is, ez kényed-kedvedtől függ. Hogy ez milyen isten kell legyen azt a fentebb leirt célok határozzák meg. Ha nem felel meg a céloknak, ha nem egy követelőző és vak hitet követelő isten akinek mindenáron engedelmeskedni kell akkor az nem egy jó isten. Ha nem egy zsugori isten akinek a hivők minden vagyonára szüksége van akkor ez sem egy jó isten és így tovább. A neve az egy nagyon fontos tényező lesz majd, hisz a neve által lesz megkülönböztetve az összes többi szekták hamis isteneitől. Ugyanide tartoznak a dogmáknak a kitalálása, amelyek teljesen mindegy, hogy milyenek, csak jók legyenek arra, hogy a guru szándékait szolgálják.
Mihelyt sikerült az előbbi feltétel teljesítése (ami nem kellene nehéz legyen, a képzelet elégé határtalan ötletekkel szolgálhatván) akkor a megfelelő attitűdnek a színlelése a legfontosabb dolog a számunkra ahhoz, hogy híveket is szerezzünk a szektánknak. Nem muszáj hinnünk a kitalált szektánk hitében (habár vannak olyan amatőrök akik ezt teszik) de létfontosságú, hogy úgy tűnjön mintha hinnénk és „tanításunknak” igen is lenne értelme. Mihelyt sikerült pár fanatikus hivőket szerezni már sokkal könnyebb lesz a dolog, hisz ezek a fanatikusok majd kiveszik a részüket a szekta terjesztésében és jó szolgálatot fognak tenni, méghozzá úgy, hogy valóbban is hisznek a szekta tanításában (szegények). Ha ez mind sikerült, akkor jó úton jársz egy sikeres és hosszantartó szekta létrehozásában.
Muszáj beszélnünk egy olyan tényezőről, ami sok tekintet szempontjából sikeresebbé teszi egy szekta létrehozását. Ez nem más mint a követőknek a megváltással való csalogatása és ámítása. Igen, így van, az üdvözülésnek a hirdetésével a tisztességes követők kényelemben és bebiztosítva fogják érezni magukat, míg azok akik más szektákhoz csatlakoztak vagy gondolkoznak ezen, ők félhetnek az elkárhozástól. Mert nem lehet másképpen az, hogy ha egy szekta az üdvözülést ígéri akkor azok akik nem tartoznak a szektába azok is üdvözüljenek. Ez ki van zárva, mindenki más elkárhozik. Ez egyértelmű. Az üdvözülés ígérete mindenképp biztosítja a követőket arra, hogy csatlakozzanak és maradjanak a szektában és hogy féljenek kilépni belőle. Nem árt ha a megváltás olyan módon van hitegetve a követőknek, hogy általa minden felelőség elhárul róluk. Persze mindezeknek csak addig van hatása amíg valamelyik hivő nem veszi a bátorságát és elkezd önállóan gondolkozni.
A sikeres szekta receptjébe beletartozik egy másik létfontosságú és csoport-tudat erősítő tényező: egy közös ellenség vagy egy bűnbak. Egy közös ellenség lehet valódi vagy lehet képzelt (általában az utóbbi gyakoribb, azért mert egyértelműen nem annyira veszélyes mint egy valódi ellenség, de attól még lehet ijesztgetni vele az embereket) és minden mocskot rá lehet szórni egy ilyen közös ellenségre és minden „rossz” dologgal kapcsolatosan ujjal lehet rá mutogatni. A bűnbak helyzete az elég egyértelmű szerepet tölt be egy szekta létében, van valaki akire minden jogtalan frusztrációt, haragot és dühöt jogosan ki lehet tölteni és ezáltal a hivő tömeg elterelheti a figyelmét azokról az okokról amelyek ezeket az érzéseket váltották ki belőlük, helyettük az ellenség és a bűnbak lévén a felelős mindenért.
Egy szekta hosszabb távra való megalapozása érdekében szükségszerű olyan önigazoló dolgoknak a létrehozása amivel érvényességét, valódiságát és létjogosultságát más szektákkal szemben hangoztathatja és azok fölé helyezheti magát önkényesen. Egy ilyen önigazoló dolog lehet egy nagyon régen íródott könyv is akár, mint például a Biblia, ami leghasznosabb ha tetszés szerint lehet módosítani és ki lehet használni. Ha egy szekta nem talál olyan önigazoló dolgokra amivel fenntarthatja illuzórikus kivételességét, hogy ő az egyetlen igaz szekta és a többi mind hamis akkor ez nem egy jó szekta és nem lesz hosszú életű.
Végül, de nem utolsó sorban beszélnünk kell arról, hogy hogyan kell kezelni a szekta dogmáitól és tanításától eltérő nézeteket, tanításokat és hiteket. A leghasznosabb cselekedet az, hogy minden ellenkező dolgot tagadni, hamisnak nevezni, nem beszélni róla, hivőknek megtiltani a kérdezősködést ilyen dolgokról (lehetőleg valami nagyon félelmetes dologgal megfenyegetni őket). Nyilván a leghasznosabb dolog az lenne, hogy ha ki lehetne irtani azokat akik megkérdőjelezik a dogmákat, azokat akik eretnekek és mindenkit aki nem abba az egy kiválasztott szektába tartozik. Kár, hogy ez manapság nem tehető meg, sokkal szórakoztatóbb lenne a mai világ.
Ha betartod a leírtakat akkor számíthatsz egy sikeresen burjánzó szekta megvalósítására és elégedetten jelentheted majd ki, hogy „Isten akaratát” vitted végbe.