választás

Elöző bejegyzésemben megemlítettem, hogy van egy nagy visszahuzzó erő bennem, a lustaság, ami meggátol attól, hogy spiritualis gyakorlatokat végezzek, nincs motivációm, kitartásom és kértem, vágytam, hogy majd ezt megtaláljam illetve megváltozzak... 

De megfeledkeztem két dologról. Arról, hogy ami nincs bennem eleve, azt nem kaphatom meg. A másik dolog, hogy minden létező bennem van, ugyanúgy ahogy másokban is megtalálható minden létező.

Tehát valójában nem akarom azt, hogy kitartóbb legyek, legyen valami motivációm, csak azt ámítom magamnak, hogy erre vágyok. Nagyon jól elvagyok a jelenlegi helyzetben. Ha tényleg változtatni akarnék akkor azt megtenném, nem pedig csak vágynék és álmodoznék róla. Keresnék megoldást, arról beszélnék magamnak, hogy hogyan tudom elérni azt amire vágyok, nem pedig arról, hogy most erre vagy arra vágyok, vagy éppen, hogy mi miatt nem tudom megvalósítani vágyamat, hogy milyen akadályok állnak utamba és nem kifogásokról beszélnék magamnak...

Következtetésnek magamnak, legközelebb ha nem teszek semmit sem vágyaim, céljaim elérésért, akkor ne is siránkozzak hiányuk miatt. Vagy kihozom magamból, megvalósítom a környezetemben a vágyaimat/céljaimat, vagy leülök és hallgatok, elengedem és nyugalmat teremtek a zajos fejemben.

 ...olyan ritkán hozok létre csendet a fejemben... pedig mindig amikor csend van bennem, akkor vagyok én valójában...